A jó pap is holtig tanul!
A Bükfürdő Rallye előtti beszélgetésünknél arról kérdeztem az SRTH csapatának pilótáját, Herczig Norbertet, milyen versenyre számít?Akkor a következőket nyilatkozta:
„… nagyon fontos lesz a maximális koncentráció, a 100%-os teljesítmény. A hiba lehetősége kizárva!”
Most a verseny után erről a kijelentéséről kérdezem. Mit gondol most, a történtek után?
„ Azt gondolom, hogy ahogyan számítottunk rá, ismét „bükrallys” volt a futam, ami azt jelenti, hogy ismét ki voltunk téve az időjárás szeszélyességének. Bár már az elmúlt években felkészültünk rá, hogy a Bükfürdő Rallyen kiszámíthatatlanul jönnek-mennek az eső felhők, ezért a jó gumiválasztás mellett nagyon fontos a rutin és a maximális koncentráció, az idei évben mégis volt részünk meglepetésben.
Miután a verseny előtti teszt nagyon jól sikerült, szombat reggel teljes nyugalommal álltunk oda az első gyorsasági szakasz rajtjához, majd megindult a verseny a másodpercekért. Ahogyan korábban nyilatkoztam, ez a futam a féktávok versenye, amivel minden versenyző páros tisztában van, ezért nagyon kiélezett pillanatokat éltünk meg. Már az első 4 gyorsasági szakaszon óriási harc folyt az első helyekért. Minden szakaszon csupán néhány másodperc különbség volt az első hat-hét helyezett között. Majd a 4. szakasz teljesítése után nagy küzdelem árán ugyan, de sikerült átvennünk a vezetést. Ezután azonban „megviccelt” bennünket az időjárás! Az 5. gyorsasági szakaszon száraz körülmények között rajtoltunk el, mire azonban a pálya közepére értünk, legyorsultunk egy szép kis esőfelhőt. Ebből természetesen elkezdett ömleni az eső, aminek nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget, hiszen számítottunk ilyen helyzetekre. Egy dologra azonban nem: arra, hogy egy kikopott, fényes aszfaltú kanyarban a féktávon leblokkoltak az autónk kerekei.
A szakasz közepénél autózva 5. sebességi fokozatban értünk oda az ominózus bal 3 erősségű kanyarhoz. Tudtam, hogy oda kell figyelnem, mert fényes, kikopott aszfalton autózunk a már teljesen vizes útszakaszon, ezért meg akartam fékezni az autót.Ekkor történt a baj! Az autónk kerekei leblokkoltak és mi tehetetlenül elkezdtünk csúszni az árok felé. Már éreztem, hogy hiába próbálom meg összeszedni az autót, és gázfröccsöt adni, az autó jobb hátulja nekicsúszott a partoldalnak, ami megdobott bennünket és felborultunk.
Azt gondolom, hogy az autónk biztonsági felszerelései nagyon jól vizsgáztak, hiszen semelyikünk nem sérült meg. Bár az autónk első ránézésre igen csúnya, jobban megvizsgálva mégsem lett nagy a baj. Nem szakadt ki a futómű, nem sérült a bukócső, és a motor is rendben maradt. A karosszéria elemei azonban teljes cserére szorulnak, amire csapatunknak, a Skoda Rally Team Italia szervizeseinek most szerencsére lesz elegendő ideje.
Zárszóként annyit mondanék még, hogy aki gyors akar lenni, az bármennyire is próbál odakoncentrálni, sajnos bármikor elcsúszhat egy banánhéjon.
Szerencsére nagyon régen hibáztunk ekkorát, de a jó pap is holtig tanul, így a tanulságokat levontuk, és készülünk a következő futamra.
Veszprémben találkozunk!”
